Kinek elég napi négy óra alvás?
A Kaliforniai Egyetem tudósai szerint van magyarázat arra, miért nem kell mindenkinek feltétlenül napi 8 órát aludnia.
#instant tudomány
Minden korábbinál hamarabb és pontosabban kiszűrhető az autizmus egy új módszerrel
Óriási változást jelenthet az autizmus egészen korai felismerésében ausztrál kutatók több mint egy évtizedig fejlesztett módszere.
Az Amazonas őslakosai alig szenvednek az elbutulástól – az életmódjuk lehet a kulcs
A nyugati, iparosodott társadalmak életmódja lehet az egyik oka a demencia kialakulásának – állítják amerikai kutatók.
Egész évben lehet majd síelni a sivatagi Szaúd-Arábiában
A természet és az innovatív technológia nászából fog megszületni az a síterep, amely hamarosan egész évben várja majd a környezettudatos (és anyagilag is jól eleresztett) ökoturistákat – a sivatagi Szaúd-Arábiában.
Kitalálták, hogyan lehetne többféle jobbfajta krumpli a piacon
Genetikai alapon fogtak hozzá a burgonyanemesítéshez német kutatók, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen létrehozni jobb fajtákat, mint a hagyományos módszerekkel.
Mi legyen azzal, akiről születéskor nem lehet eldönteni, hogy lány vagy fiú?
Mikor állítsák helyre a bizonytalan nemi identitással születettek „valódi nemét”, és lehet-e ebbe beleszólása a szakembereken kívül az érintettnek is? Efféle kérdések kerültek terítékre az interszex személyek jogairól zajló franciaországi vitában.
A skandináv étrendről kiderült, hogy nemcsak fogyáshoz remek
Bár sokan elsősorban a fogyás miatt próbálják ki a skandináv diétát, egy kutatócsoport azt bizonyította, hogy komoly egészségügyi előnyökkel járhat ennek az étrendnek a követése még akkor is, ha egyetlen dekától sem szabadul meg valaki.
„Az vagy, amit megeszel” – bebizonyították, hogy van valami a mondásban
Vírusok nem csak kívülről támadva okozhatnak betegségeket: az emberi DNS 8 százaléka ősi vírusokból áll, további 40 százaléka pedig vírusos eredetűnek tartott genetikai kódot tartalmaz. Bár a belekben tenyésző vírusok a bélmikrobióta kulcsfontosságú részei, ezeket gyakran figyelmen kívül hagyják.
A kutatók is meglepődtek, mi történik 20 év alatt a kipusztított őserdővel
Évszázadok helyett akár két évtized is elegendő, hogy egy kipusztított őserdő magától helyreálljon. Erre a meglepő felfedezésre jutottak francia és elefántcsontparti kutatók, amikor az afrikai ország középső részén egy kisebb, ma már védett területet vizsgáltak.
A műanyagnál, a papírnál és a fémnél is jobb az új, ehető szívószál
Az egészségre és a környezetre egyaránt káros, az Európai Unióban már fél éve betiltott műanyag szívószálak helyett kínai kutatók most megtalálták a bakteriális cellulózból készülő, ráadásul ehető alternatívát, a környezetbarát hosszú szívószálat, amellyel állításuk szerint különösen kellemes szürcsölni a különféle koktélokat, italokat.
A szélerőművek járhatnak jól azzal, hogy nem szimmetrikusak a baglyok szárnyai
Miközben a rotorlapátok dizájnja már úgyszólván tökéletes, a szélkerekek működése közben fellépő zajok még mindig sok helyen problémát jelentenek.
Mit tanulhatunk azoktól, akik boldogabbnak érezték magukat a lockdown idején?
Bár több kutatás is alátámasztotta, hogy a világjárvány miatti kényszerű bezárkózás rossz hatással van a fiatalok mentális egészségére, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem kutatói árnyalták a képet.
A nosztalgiázás jó fájdalomcsillapító, és most azt is kimutatták, miért
Az erős vágyakozás a múlt, a múltban átélt szép pillanatok, a múltbéli értékek után, azaz a nosztalgia sokféle érzést kelthet az emberben, boldogságot, szomorúságot, emellett akár fájdalomcsillapító hatása is lehet.
Mi történt itt februárban? Mi vár Magyarországra a klímaváltozás tükrében?
Gyengülő széltevékenység, de – mint az utóbbi két hónapban – erősebb viharok várnak Magyarországra (is) a globális felmelegedés következtében. Az új ENSZ-jelentés minden korábbinál sötétebben látja az éghajlatváltozást. A magunk mögött hagyott tél hazai adatai sem túl biztatók.
Feltalálták a mesterséges fogzománcot – erősebb, mint az igazi
Búcsút inthetünk a fogszuvasodásnak, ha elterjed amerikai kutatók újdonsága, a mesterséges fogzománc.
Működik a csapda, amelyet a gyilkos lódarázs ellen kitaláltak
Még az agresszív lódarázs hím egyedeinek is van gyenge pontjuk, és úgy tűnik, pont ott, ahol a férfiembereknek. Erre jutott egy francia–kínai kutatócsapat, amelynek a szexuális csalogatóanyag molekulái, a feromonok bevetésével sikerült csőbe húznia a veszélyes rovarokat.
Önnek is szokták mondani, hogy Maga? És mit tetszik szólni hozzá?
Továbbra is sok a bizonytalanság a helyes megszólítás körül, és az sem biztos, hogy iskolában megtanítják arra a gyerekeket.
A szánk titka, aminek örülne a bőrünk is: mitől gyógyulnak be olyan gyorsan a sebek?
A szájnyálkahártya gyors regenerálódási képességéből merítenének ötleteket – vagy akár konkrét sejteket is – a kutatók, azt remélve: ilyen úton gyorsítható a krónikus sebek és a műtéti hegek gyógyulása.
A lakóhely is befolyásolhatja a Covid-megbetegedés súlyosságát
Járványügyi szempontból is rámutatott a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek fontosságára a Michigani Egyetem és a Coloradói Egyetem tudósainak kutatása.
Mit akarhatnak az oroszok az ukrán atomerőművekben?
Még nincs baj a reaktorokkal, és remélhetjük, hogy nem is lesz.